Nov. 10-én a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomnak (HVIM) nevezett szervezet rendezésében tiltakozó demonstrációt tartottak Románia budapesti nagykövetsége előtt a romániai magyarokat ért sérelmek miatt. Toroczkai László, az ifjúsági mozgalom elnöke kijelentette: fel kívánják hívni a nemzetközi közvélemény figyelmét arra, hogy a 2002-ben tervezett NATO-bővítés során Romániát csak abban az esetben vegyék fel a katonai szövetségbe, ha elősegíti a romániai magyar nemzeti és etnikai kisebbség politikai és gazdasági önrendelkezését. A demonstrálók tiltakoztak Verespatak bányaváros tervezett lerombolása ellen, és kérték, hogy hagyják érintetlenül az ottani három magyar templomot. A tiltakozók követelték az 1989-es kézdivásárhelyi események után bebörtönzött magyar nemzetiségű személyek azonnali szabadon bocsátását és kárpótlását. Miután Toroczkai László átadta a román nagykövetség alkalmazottjának a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom által megfogalmazott petíciót, a jelenlévő néhány száz ember elénekelte a Himnuszt, a Székely Himnuszt és a Szózatot. A megjelentek többször skandálták: Vesszen Trianon! /Demonstráció Románia budapesti nagykövetsége előtt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./
2002. szeptember 16.
Szatmárra látogatott a magát Kárpát-medencei szervezetként definiáló Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) vezetősége a múlt hét végén. A mozgalom vezetői Krakkó Rudolf, szatmári koordinátor szervezésében számos közéleti személyiséggel találkoztak. A mozgalom vezetői Lázáriban elmondták, hogy a lázári lakosság pozitív népszaporulatának okairól tanulmányt fognak készíteni, amelyet példaként kívánnak állítani az egész Kárpát-medencei magyarság elé. Toroczkai László, a mozgalom elnöke jelezte, hogy csíkszeredai tagjaikat - minden ok nélkül - rendőri atrocitás érte, melynek során csíki vezetőjüket, Tankó Györgyöt súlyosan bántalmazták. A HVIM vezetői az esetről tájékoztatni fogják a romániai magyarság képviselőit, a magyarországi kormányt és a közvéleményt, valamint a nemzetközi emberi jogi szervezeteket. /A "hatvannégyesek" Szatmáron. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 16./
2002. szeptember 18.
Levélben fordul Kovács László külügyminiszterhez a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) elnöksége, amelyben kérik egyik csíkszeredai tagtársuk bántalmazásának kivizsgálását és diplomáciai lépésekkel a hasonló esetek előfordulásának megakadályozását. Toroczkai László, a HVIM elnöke budapesti sajtótájékoztatóján elmondta azt is, hogy ugyanilyen tartalmú levelet juttattak el Markó Bélának, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökének is. Toroczkai László tájékoztatása szerint szept. 12-én este a HVIM csíkszeredai alapszervezetének vezetőit a város főterén civil ruhás, románul beszélő személyek támadták meg. A támadás elől a négy fiatal közül három elfutott, az ott maradó 17 éves T. Gy.-t, a HVIM helyi elnökét pedig az ismeretlenek órákig ütlegelték, miközben a mozgalomhoz fűződő kapcsolatáról faggatták és táskáját átkutatták. A történteket közelről szemlélő rendőrök nem avatkoztak az eseményekbe. Toroczkai László közlése szerint szept. 14-én a román határőrizeti szervek a csengersimai határátkelőnél durván bántak a HVIM elnökségének magyar állampolgárságú tagjaival, akik egy erdélyi találkozóra utaztak. /Csíkszeredai fiatal bántalmazása. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 18./ A Csík Terület Ifjúsági Tanácsa (CSTIT) közleményében határozottan tiltakozott amiatt, hogy Csíkszereda központjában szept. 12-én délután két "civil ruhás" személy - a belügyminisztérium egységeinek tétlensége mellett - ifjúsági szervezeti vezetőket indokolatlanul bántalmazott és vallatott, majd a vezetőjüknél található személyes és szervezeti iratokat törvényes alapok nélkül elkobozta. A CSTIT felkérte Ráduly Róbert Kálmánt, a Csíki Területi RMDSZ elnökét; Zsombori Vilmost, Hargita Megye Tanácsának elnökét; dr. Csedő Csaba Istvánt, Csíkszereda polgármesterét és Kovács Pétert, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnökét, hogy az eset alapján kezdeményezzenek eljárást a tettesek felelősségre vonása érdekében. /Szüszer-Nagy Róbert: Tiltakozik a CSTIT Verés ideológiai alapon? = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 18./
2002. október 11.
Aradon az október 6-i koszorúzáskor, amikor Szili Katalin, a magyar országgyűlés elnöke a mikrofon elé lépett, néhány enyhe füttyszó hallatszott a tömegből. A nagy tömeg miatt azonban kideríthetetlen volt, hogy ki nem értett egyet Szili Katalin felszólalásával. Mindezek ellenére, Tibori Szabó Zoltán a Népszabadság Aradról tudósító újságírója október 7-i cikkében kijelentette: "A korábbi években román szélsőségesek zavarták meg az aradi emlékünnepségeket, az idén magyarországiak egy csoportja bekiabálással próbált zavart kelteni. A 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalom tucatnyi tagját az aradi magyar szervezőknek kellett rendre utasítaniuk". A Népszabadságban megjelentekre azonnal reagált Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) elnöke, aki az MTI Országos Sajtószolgálatán keresztül kért helyreigazítást. Kijelenti, hogy az általa vezetett mozgalom helyreigazítási eljárást kezdeményez és a szervezet jó hírnevének megsértése miatt kártérítési pert indít Tibori Szabó Zoltán újságíró és a Népszabadság ellen. A HVIM nyilatkozata szerint, "a tudósításban szereplő szándékos hazugsággal szemben a valóság az, hogy a mozgalmunkat képviselő, a szervezetünk nevével ellátott pólóban lévő harmincfős - a Kárpát-medencei elnökségünk tagjaiból és erdélyi szervezeteink vezetőiből álló - küldöttségünk mindvégig méltóságteljesen, csendben hallgatta végig a beszédeket, majd a szervezők szólítására elhelyeztük az emlékművön a koszorúnkat. (...) A megemlékezés helyszínére az aradi alpolgármesterrel, Bognár Leventével érkeztünk, akivel semmiféle nézeteltérésbe nem kerültünk, így az aradi szervezőknek nem kellett rendre utasítaniuk minket." /Irházi János: Per Szili Katalin aradi kifütyülése okán. Tiltakoznak a "Hatvannégyek". = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./ Előzmény: Tibori Szabó Zoltán: Aradi fordulat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./
2002. november 11.
Nov. 10-én Szatmárnémetiben a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) szervezetének helyi tagjai a mozgalom anyaországi elnökeivel és vezetőségi tagjaival találkoztak. Toroczkai László elnök bejelentette, hogy január elsejétől nyomtatott formában is olvashatják a partiumi magyarok, a számukra eddig csak a www.magyar-jelen.com internetes oldalon elérhető, az egyesülő magyar nemzet lapjaként jellemzett hetilapot, a Magyar Jelent. Az egyre több tagot számláló szatmárnémeti mozgalmon keresztül hamarosan a szatmáriak is jelezhetik majd az őket ért sérelmeket a szervezet központja felé, ahonnan a különböző nemzetközi fórumokhoz, jogvédő szervezetekhez továbbítják azokat. A panaszfórum főleg azok segítségére kíván majd sietni, akiket magyar voltuk miatt ért jogsérelem. Bejelentették azt is, hogy január 11-én, Kolozsváron fog lezajlani a HVIM első erdélyi nagygyűlése. Szerveződik egy, budapesti és szatmárnémeti iskolák közötti csereüdültetési program, illetve készül a szatmárnémeti magyar szaknévsor is. A szatmárnémetiek heti rendszerességgel ülnek össze, a találkozókon nemcsak a HVIM ügyes-bajos dolgairól van szó, hanem a helyi magyar közösség életében történt változásokról is. Mauer Oszkár, a HVIM tiszteletbeli elnöke további gazdasági információkat kért a helyiektől, hiszen azon dolgoznak, hogy az erdélyi magyar vállalkozókat a lehető legkorábban tájékoztathassák a Magyarországon már bevált új kezdeményezésekről, módszerekről. /pcx: Jön az egyesülő magyar nemzet lapja. Az első erdélyi HVIM kongresszusra készülnek a szatmári "hatvannégyesek". = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 11./
2002. december 3.
Torockai László újságíró, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) vezetője kifejtette, hogy újságírói munkája során beutazta az egész Kárpát-medencét és megismerhette a magyarság helyzetét. Világossá vált számára, hogy a Magyarország jelenlegi határain túl élő magyar nemzet Európában egyedülállóan kisemmizett helyzetben van. Úgy látta, hogy ezen változtatni kell, ha nem akarjuk, hogy végleg eltűnjön a magyarság az elszakított területekről. Szükségesnek érezte, hogy legyen egy összmagyar ifjúsági szervezet, határok nélkül. Néhány barátjával 2001. április 21-én elindították el a mozgalmat. Nyáron Csíkszeredában a szervezet néhány tagját ismeretlenek - rendőri asszisztálással - megverték. Az incidens egyébként nem volt véletlen. Elnökségüket az eset után két nappal a csengersimai határátkelőnél hosszasan megvárakoztatták, inzultálták és tüzetesen átvizsgálták. Ilyen sem korábban nem fordult elő, tehát összehangolt akcióról van szó. A nemzetközi fórumokhoz, Kovács László külügyminiszterhez, Markó Béla RMDSZ-elnökhöz és a közvéleményhez fordultak. Nem sikerült még elérniük, hogy a Kárpát-medence minden magyarlakta településén legyen szervezetük. Viszont minden magyarlakta régióban működik a mozgalom. Szeretnének egy Kárpát-medencei lapot indítani. - Több mint egymillió forint értékben támogatták a csángóföldi magyar oktatást, a Szeret-Klézse Alapítvány működését. Több tüntetést tartottak Románia és Szlovákia budapesti nagykövetségeinél, június 4-én fáklyásmenetet, ahol több ezren voltak. Tüntetéseik eredményeket hoztak: a román nagykövetség előtti megmozduláson a nagykövetnek átadott petícióban foglaltak maradéktalanul teljesültek. Héjja Dezső ma már szabadlábon van. Verespatakért a HVIM emelt először szót. A HVIM küldöttsége idén okt. 6-án részt vett az aradi vértanúk tiszteletére a vesztőhelyen rendezett megemlékezésen. Az eseményről tudósítás jelent meg a budapesti Népszabadságban Tibori Szabó Zoltán tollából, a következő tartalommal: "A korábbi években román szélsőségesek zavarták meg az aradi emlékünnepségeket, az idén magyarországiak egy csoportja bekiabálással próbált zavart kelteni. A 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalom tucatnyi tagját az aradi magyar szervezőknek kellett rendre utasítaniuk." Ezt később tényként vették át és terjesztették a különböző sajtóorgánumok, noha a HVIM folyamatosan cáfolta, hogy tagjainak közük lett volna az aradi rendbontáshoz. A szervezet a magyar bírósághoz fordult elégtételért. /Fábián Tibor: "Hiszem, hogy új nemzetképet tudunk adni a magyarságnak". = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 3./
2002. december 10.
Első fokon pert vesztett a Népszabadság napilap a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalommal (HVIM) szemben. A bírósági ítélet szerint a lap valótlanul állította, hogy a HVIM aktivistái füttyszóval és bekiabálásokkal botrányt okoztak az okt. 6-i aradi. A bíróság kötelezte a Népszabadságot, hogy a lap címoldalán közölje a helyreigazítást. Toroczkai László, a HVIM elnöke bejelentette, hogy - bár örülnek a bírósági ítéletnek -, nem elégedtek meg ennyivel, és a mozgalom jó hírnevének megsértése miatt kártérítési pert is indítottak a Népszabadság ellen. Amennyiben a bíróság a HVIM által kért egymillió forint kifizetésére utasítja a napilapot, a mozgalom a pénzt száz erdélyi - köztük szatmárnémeti - kisgyermekes magyar család között fogja szétosztani. /Pert nyert a HVIM a Népszabadság ellen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 10./
2003. május 20.
Több száz erdélyi fiatal is részt vesz a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) által a trianoni évforduló alkalmából június 4-re meghirdetett budapesti tüntetésen - írta máj. 19-i számában a bukaresti Adevarul. A román politikai napilap szerint a HVIM "nagyon jól meg van szervezve Erdélyben, különösen Hargita, Szatmár, Bihar és Kolozs megyében, ahol területi főnökei vannak, akiket közvetlenül Toroczkai László HVIM-elnök irányít". /Trianoni évfordulós tüntetés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./
2003. október 4.
Okt. 3-án az aradi polgármesterei hivatal semmisnek nyilvánította valamennyi korábbi határozatát, és nem engedélyezte a református egyház által tervezett csoportos felvonulást, a megemlékezések helyszínei között. Ezzel gyakorlatilag megfosztották demonstrációs jellegétől az aradi vértanúkra való megemlékezést, értékelte a döntést Balacsi Levente lelkész, a tervezett felvonulás szervezője. Ez azt jelenti, hogy nem állítják le a közúti forgalmat a tervezett útvonalon, a Tűzoltó téri üres talapzattól a minorita templom udvarán elhelyezett Szabadság-szoborig, majd onnan a vesztőhelyig. Az előzetes megbeszélések alkalmával az aradi polgármesteri hivatal ragaszkodott az RMDSZ képviselőinek jelenlétéhez az egyeztetéseken. "Úgy látszik, az RMDSZ nélkül már semmit sem lehet csinálni ebben az országban" - reagált a hírre Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. Az RMDSZ Arad megyei szervezete egyórás időtartamra kért és kapott engedélyt a Tűzoltó téri koszorúzásra, de hivatalosan itt sem tömeges, hanem egyéni megemlékezésről van szó. Király András elnök szerint a néma felvonulás és kegyelet virágainak elhelyezése nem vezet majd tömegtorlódáshoz. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) jobboldali szervezet elnöke, Toroczkai László szerint tagjaik a református egyház által szervezett felvonuláshoz csatlakoznak. Az egyház viszont nem küldött meghívót a szervezetnek. A HVIM erdélyi elnöke, Juhász Attila viszont úgy tudja, tagjaik az RMDSZ rendezvényén vesznek részt. Király András leszögezte: nemhogy meghívót nem küldtek a szervezetnek, de semmilyen kapcsolatban nem állnak velük. A HVIM vezetői szerint szervezetük több száz fős létszámmal lesz jelen Aradon. /Jakab Lőrinc: Aradon nincs hatósági engedély. = Krónika (Kolozsvár), okt. 4./
2003. november 11.
Cseresznyés Pál, a magyarországi székhelyű Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) tiszteletbeli elnöke és Toroczkai László, a HVIM elnöke közleményükben kifejtették, a HVIM "kitörő örömmel" fogadta a Székely Nemzeti Tanács létrejöttét és üdvözli az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményező bizottságát. A nemzeti tanácsokat "történelmi tettnek", illetve "az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb eseményének" tartják. Ugyanakkor a HVIM "aggódva figyeli, ahogy a román hatalom egyre durvábban fenyegeti és támadja a Székely Nemzeti Tanácsot, illetve annak tagjait és aktivitását". Az aláírók kilátásba helyezték, hogy amennyiben "az önrendelkezésért tevékenykedő személyeket atrocitás éri" a Toroczkai vezette mozgalom a nemzetközi közvéleményhez fordul és "kemény választ ad Bukarestnek". Kifejtik: az eddigi zaklatások miatt a kanadai és az amerikai egyesült államokbeli Magyar Jogvédő Hálózathoz és több európai szervezethez fordulnak. Nov. 14-én tiltakozó megmozdulást tartanak a szegedi román főkonzulátus előtt és petíciót adnak át a külképviselet vezetőjének. /(k. o.): A nemzeti tanácsok védelmében a HVIM. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./
2004. augusztus 11.
Megrendezik Verőcén a IV. Magyar Szigetet, aug. 11-18-a között. Toroczkai László főszervező kijelentette, azért magyar sziget, mert szigetet képez a nemzetközi, kozmopolita fesztiválok között. A Magyar Szigeten együtt lehetnek a felvidéki, erdélyi, délvidéki, kárpátaljai és őrvidéki fiatalok a csonka-magyarországiakkal. Több mint hetven előadás lesz, s a saját területükön a legkiválóbb szakembereket hívták meg. Köztük van Kiszely István és Bakay Kornél történész, Jankovich Marcell, Ungváry Zsolt író, Fridrich Klára rovásíráskutató, Für Lajos és Raffay Ernő, Drábik János, a Szabad Európa Rádió egykori munkatársa, Szentesi Zöldi László, a Magyar Nemzet külpolitikai újságírója, az 56-os Wittner Mária, Varga Tibor és Kocsis István a Szent Korona szakértői, továbbá a csángóföldi Duma András. Idén is lesz Sajtóklub és ifjúsági kerekasztal, ahol a legnagyobb nemzeti ifjúsági szervezetek vezetőit ültetik egymás mellé. Esténként több mint húsz zenekar lép fel. Mindezeken kívül számos egyéb program, haditorna, filmvetítések, solymász-bemutató színesítik a Magyar Szigetet. A Magyar Szigeten hirdetik ki a Kárpát-medencei rajzverseny győzteseit is. „Hazám" címmel közel kétszáz gyermekrajz érkezett a pályázatra, a történelmi Magyarország valamennyi régiójának általános iskoláiból. – Tavaly a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat /HVIM/ elhagyó elnökségi tagok új szervezetet hoztak létre, amely Erdélyben összefogott egy már létező szervezettel. A HVIM-et és a Magyar Szigetet is Toroczkai László alapította. A Magyar Sziget védnöke a kezdetektől fogva Bethlen Farkas verőcei polgármester, a programigazgató pedig Zagyva György Gyula, a HVIM alelnöke. A főszervezők személye tehát változatlan. Idén először egy elszakított területen is meg tudták rendezni a Magyar Szigetet. Májusban a háromnapos, I. Felvidéki Magyar Sziget óriási sikert aratott, több mint háromezer felvidéki magyar fiatal vett részt a fesztiválon. Az első Magyar Szigeten 2001-ben még alig száz-százötven, 2002-ben már mintegy kétezer, 2003-ban pedig már több mint ötezer fiatal kereste fel a Magyar Szigetet. A mostanira 8-10 ezer fiatalt várnak a Kárpát-medence egész területéről. /Fábián Tibor: IV. Magyar Sziget, augusztus 11-18. Nemzetépítő fesztivál a Dunakanyarban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./
2004. október 29.
Bunyik Zoltán vajdasági oktatási minisztert, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alelnökét is kihallgatta a szerb rendőrség a májusban rendezett újvidéki honvédtalálkozó miatt. A Magyar Szó rendezésében május 7-én zajlott le a lapkiadó épületében a második világháborús délvidéki honvédek első találkozója. Szava Grujics, az Össz-szerb Nemzeti Mozgalom vezetője a honvédtalálkozó megtartása után feljelentést tett amiatt, hogy „fasiszta katonák, az 1942-es délvidéki razziák végrehajtói” tartottak gyűlést a szerkesztőségben. Kókai Péter főszerkesztőt és Matuska Márton publicistát múlt héten, öt hónappal a feljelentés után hallgatta ki a rendőrség. Bunyik a honvédtalálkozó idején a Magyar Szó igazgató bizottságának lemondott elnöke volt, így most megrökönyödéssel fogadta az idézést. Bunyik szerint a rendőrség nemcsak a honvédtalálkozóval kapcsolatosan nyomoz, illetve tett feljelentést Kasza József VMSZ-elnök ellen szabadkai polgármesterként elkövetett többmilliós hűtlen kezelés gyanújával, hanem Újvidéken is vizsgálódik. Emellett az elmúlt hónapokban jelentősen megnőtt a pénzügyi rendőrség és az adóhivatal ellenőrzéseinek száma a Magyar Szónál. „Az időzítésből ítélve ez a szerb hivatalos szervek válasza arra, hogy a VMSZ erélyesen tiltakozott a magyarellenes jogsértések és a hatóságok tétlensége miatt” – mondta Bunyik. Kitoloncolták Szerbiából Toroczkai Lászlót, a magyarországi székhelyű Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) szervezet elnökét. Toroczkai korábban a Szabadka melletti Palicsban kétszer is összeverekedett szerb fiatalokkal. Állítása szerint megtámadták, egyértelműen nemzetiségi okokból. A HVIM elnökét kihallgatták a szabadkai rendőrségen, illetve a szabálysértési bíróságon, ahol őt és az egyik támadót pénzbüntetésre ítélték, majd Toroczkait kitoloncolták Szerbiából. /Tovább folytatódnak a vajdasági kihallgatások. = Krónika (Kolozsvár), okt. 29./
2005. június 7.
Június 3-án Magyarországon több országos napilap is foglalkozott a 85 éve bekövetkezett országvesztéssel. A magyar történelemkönyvekben ma is csak hiányosan, hézagosan tanítanak Trianonról. Romániában a kommunista rendszer sikeresen beletáplálta az emberek fejébe, hogy Ezért látnak sokan ma is az 1989-es események mögött magyar titkosszolgálati beavatkozást, a marosvásárhelyi pogrom mögött Erdély elszakítására tett kísérletet. Ezért nem kellett alig egy hónapja a felajánlott magyar katonai segítség, az árvíz sújtotta Bánságba. – Június 4-én Budapesten semmi sem emlékeztetett Trianonra. A Duna és Hír Televíziót kivéve, hallgatnak róla a közszolgálati médiumok is. A Magyar ATV-n ment a Fásy Mulató, a közszolgálati Kossuth Rádióban pedig a Rádiókabaré. A Felvonulási téren, a Regnum Marianum templom helyén a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) és a Jobbik szimpatizánsai emlékeztek, a Hősök terén a MIÉP tartott nagygyűlést. Toroczkai László HVIM-elnök kifejtette: ”2001-ben azért hirdettük meg ezt a fáklyás felvonulást, mert sirattuk a múltat. Ellenségeink a balliberális médiában felteszik a kérdést: miért foglalkozunk a múlttal. Ez óriási tévedés: Trianon nem lerágott csont, hanem nemzetünk élő, fájó sebe. Lásd: Délvidék, ahol verik a magyarokat, és újabban Erdélyben is. Miért hagyjuk? Meg kell mutatnunk, hogy nincs a szívünkben félelem.” Toroczkai után Kovács Dávid, a Jobbik elnöke beszélt. Kiemelte: „magyar testvéreinket folyamatosan megalázzák és megverik. Tamás Gáspár Miklós és barátai a Moszkva téren küzdenek a rasszizmus ellen. Ajánlom, hogy menjenek át Erdélybe vagy a Délvidékre és ott küzdjenek. Ott van feladatuk. Június negyedike nemcsak a nemzeti emlékezet napja, hanem az önvédelmi ösztön mozgósításának napja is kell hogy legyen.” A megjelentek felkeresték a szerb, francia, román, szlovák nagykövetségeket. A petíciókat sehol sem fogadták el. Ezekben területi autonómiát követelnek a határon túli magyaroknak. A Hősök terén Csurka István, a MIÉP elnöke mondott beszédet. /Fábián Tibor: Magyarország emlékezik. Trianon sem örök. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 7.
2005. július 5.
Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke beszámolt az idei ötödik összmagyar ifjúsági nemzeti fesztivál /Verőce–Kismaros, augusztus 3–10./ programjáról. /Több mint huszonöt koncert, hatvan előadó, ingyenes buszjárat, új faházak, magyarországi és erdélyi sajtóklub./ A helyszín változatlan, a szervezők is ugyanazok. Előadják a délvidéki Magyarkanizsai Udvari Kamaraszínház színdarabját, a Trianon okozta traumáról szóló Halottak Napjától Virágvasárnapig című művet. Dr. Gaudi Nagy Tamás a nemzeti jogvédelemről tart előadást. Az Alfa Szövetség közreműködésével lesz egy magzatvédő sátor. A hagyományos Magyar Sziget Sajtóklubot Bencsik András, a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorából ismert Haeffler András, Tóth Gy. László részvételével ismét megrendezik, ahogy az Erdélyi Sajtóklubot is, többek között Borbély Zsolt Attila, Fábián Tibor, György Attila részvételével. Az előadók között lesz Raffay Ernő, Koltay Gábor Bakay Kornél és Kiszely István történészek úgyszintén, de tiszteletét teszi az 1956-os forradalom hőse, Wittner Mária is. A közel tízezer fiatalt vonzó Magyar Sziget még soha nem kapott támogatást az államtól. Az elszakított területekről érkező több száz HVIM-tag számára az egyhetes Magyar Sziget teljesen ingyenes, igaz, cserébe ők részt vesznek a szervezésben, a munkálatokban is. Marosvásárhely hőse, a HVIM tiszteletbeli elnöke: Cseresznyés Pál mint mindig, ezúttal is itt lesz. A magyarországi és erdélyi balliberális média képviselői tavaly is, tucatnyi rosszindulatú, lejárató szándékú cikket írtak. Tavaly az Erdélyi Riport két újságírója lopózott be a Magyar Szigetre, mint egyszerű látogató, majd titokban készítettek egy riportot. Végül egy hazugságokkal, csúsztatásokkal és tévedésekkel teli írás jelent meg az Erdélyi Riportban a Magyar Szigetről. /Fábián Tibor: Magyar Sziget a festői Dunakanyarban. (Verőce–Kismaros, augusztus 3–10.). = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 5./
2005. szeptember 15.
Szeptember 13-án éjszaka Erdélybe szeretett volna utazni Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke. A román határon közölték vele, hogy kitiltották az országból, és nem engedték belépni Románia területére. A határőrség nem indokolta meg a kitiltást, azt tanácsolták Toroczkainak, forduljon Magyarország bukaresti nagykövetségéhez. Toroczkai László a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorának szerkesztő-riportere, valamint a Magyar Jelen című hetilap Kárpát-medencei főszerkesztője. Újságírói minőségében szándékozott Székelyföldre utazni. /Kitiltották Romániából. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 15./ „A határrendésszel folytatott párbeszéd azzal végződött, hogy az kijelentette: húzzak vissza a francba. Ezt szó szerint így mondta” – idézte fel Toroczkai, megjegyezvén, hogy mindvégig magyarul beszélgettek. Hozzátette, a határrendész azt tanácsolta, a szegedi román főkonzulátuson vagy a budapesti román nagykövetségen érdeklődjék az okokról. Mind a határrendészet országos parancsnokságának sajtóosztályán, mind a román külügyminisztérium sajtóosztályán azt ígérték, visszahívják a Krónika szerkesztőségét, mihelyt tájékozódtak az ügyben. Lapzártáig azonban csak a bihari határrendészeti szóvivő jelentkezett, csak annyit közölt, az illető személy nem teljesítette azokat a belépési feltételeket, amelyeket az idegenrendészeti sürgősségi kormányrendelet rögzít. Az említett rendelet azok belépését engedi meg, akik nem jelentenek veszélyt a nemzetbiztonságra, a közrendre, a közegészségügyre vagy a közerkölcsre. A jogszabály szerint a hatóságoknak a helyszínen közölniük kell az érintettel a kitiltás okát. A román hatóságok legutóbb 2004. február 28-án Bayer Zsolt újságíróval jártak el hasonlóképpen. Az érintett akkor sem kapott a helyszínen tájékoztatást kitiltása okáról. Néhány nappal később a belügyminisztérium közölte, azért nem engedélyezték Bayer belépését Romániába, mert úgy ítélték meg, az újságíró egyes tevékenységei veszélyeztethetik a nemzetbiztonságot, a nemzeti egységet, az ország védelmét és a közrendet. A belügyminisztérium akkori közleményében leszögezte, Bayer Zsolt a román nemzetbiztonságért felelős intézmények számára jól ismert személy, ugyanis több esetben nyilvánosan uszított az alkotmányos rend ellen, dicsőítette a revizionista eszméket, támogatta az elszakadás gondolatát, publicisztikai munkásságával pedig kétségbe vont Románia egységes nemzetállami jellegét. /Gazda Árpád: Megelégelték a Trianon-felvonulásokat? Kiutasították Romániából Toroczkai Lászlót, a HVIM vezetőjét. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./ Bayer Zsolt publicista és Eva Maria Barki bécsi ügyvédhez hasonlóan ismét kitiltottak valakit Romániából, ezúttal Toroczkai Lászlót. A román titkosszolgálatoknak illett volna jobban fülelniük Toroczkai László legutóbbi kijelentésekor, amikor is néhány nappal ezelőtt Nagyszalontán éppenséggel a revizionizmus vádját cáfolta, leszögezve, a HVIM nem határmódosításra, hanem nemzeti ébresztésre törekszik, mivel szerinte az EU-bővítés amúgy is megoldja a Kárpát-medencei magyarság problémáit. /Rostás Szabolcs: Tiltsuk ki Európát! = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./
2005. szeptember 16.
Toroczkai László veszélyt jelent a román nemzetbiztonságra, közrendre, közegészségügyre vagy közerkölcsre. Közvetve ez derül ki abból a közleményből, amelyet a határrendészet országos parancsnokságának sajtóosztálya bocsátott ki. A közlemény szerint a nagyszalontai határrendészek a román idegenrendészeti törvény értelmében jártak el, amikor megakadályozták, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke belépjen az országba. Intézkedésükkel „az illetékes szervek kérésének tettek eleget”. A közlemény nem tér ki arra, milyen szerv hozott döntést Toroczkai kitiltásáról, a tilalom mikortól meddig érvényes, és a határrendészek miért nem közölték mindezt a helyszínen az érintettel. Ezeket az információkat a Krónika írásban kérte a bukaresti sajtóosztálytól, lapzártáig azonban nem kapott választ. Toroczkai a magyar külügyminisztérium segítségét kérte ügye tisztázásához. Az ügyben egyébként Sógor Csaba Hargita megyei szenátor és Toró T. Tibor Temes megyei képviselő is interpellálni készül. Utóbbi elmondta, az ügy tisztázását az nehezíti, hogy a határrendészet a „szervekre” hivatkozik, a titkosszolgálatok fölött csak korlátozott felügyelete van a parlamentnek. Toroczkai László a vegyes házasságok és az asszimiláció veszélyeire hívta fel a figyelmet, és a saját példáját is megemlítette. Elmondta, iasi-i származású román nemzetiségű barátnőjével komoly szándékai vannak. Kapcsolatuknak tulajdonítja, hogy az utóbbi időben a román titkosszolgálat és a rendőrség zaklatni kezdte barátnőjét és családját. „Ő most afféle túszként maradt Romániában, mert közölték vele, hogy nem hagyhatja el az országot” – részletezte Toroczkai. /Gazda Árpád: A nemzetbiztonságra hivatkozik a hivatal. = Krónika (Kolozsvár), szept. 16./
2005. szeptember 20.
Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Mozgalom vezetője kiutasítása miatt Sógor Csaba, az RMDSZ Hargita megyei szenátora és Toró T. Tibor Temes megyei képviselő interpellációban fordultak az illetékesekhez. Toró T. Tibor a Magyar Hírlapnak nyilatkozva aláhúzta: a belügyminisztert vonja kérdőre parlamenti interpellációjában, hogy egy ifjúsági civil szervezet képviselőjét milyen jogcímen nyilvánították nemkívánatos személlyé Romániában. Toró furcsállja, hogy egy uniós állam polgárát tiltja ki az unióba törekvő Románia. A képviselő feltételezi, hogy a döntést a titkosszolgálatok javaslatára hozták meg. A képviselő nem tehet fel kérdést és nem interpellálhat a titkosszolgálati szervek működésével kapcsolatban. Toró kijelentette a magyarországi lapnak: ez is jelzi, milyen korlátozott a nyilvánosság. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 20./
2005. szeptember 20.
A Hargita megyei rendőrség szerint nincs összefüggés Toroczkai László Romániából való kitiltása és barátnőjének a rendőrségre való beidézése között. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnökét a múlt hét elején a nagyszalontai határrendészek nem engedték belépni Romániába, román nemzetiségű barátnőjét pedig telefonon kezdték zaklatni rendőrként, illetve titkosrendőrként bemutatkozó ismeretlenek. Toroczkai kiutasítását később arra a törvénycikkelyre hivatkozva indokolta meg a határrendészet, mely szerint csak azok a személyek léphetnek be Romániába, akik nem jelentenek veszélyt a nemzetbiztonságra, közrendre, közegészségügyre vagy közerkölcsre. Daniela Criasan, a Hargita megyei rendőrség szóvivője határozottan cáfolta, hogy összefüggés lenne M. I. telefonos beidézése és Toroczkai kitiltása között. „A hölgyet egy-két évvel ezelőtt elkövetett bűncselekmény szemtanújaként kerestük.” – szögezte le a szóvivő. A rendőrök egy évekkel ezelőtti székelyudvarhelyi köztéri késelés ügyében kértek nyilatkozatot az eset szemtanújaként nyilvántartásba vett M. I.-től. Toroczkai elmondta, a barátnője ezt követően felhívta a késelés áldozatát, aki nem tudott arról, hogy ügyében újabb fejlemények lennének. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vezetője továbbra sem tartotta kizártnak, hogy barátnőjét tulajdonképpen a vele fenntartott kapcsolat miatt zaklatták. /D. Balázs Ildikó, Gazda Árpád: Feljelentik a fenyegetőket? = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./
2005. szeptember 21.
Toró T. Tibor képviselő a parlamentben politikai nyilatkozatában reagált arra, hogy Toroczkai Lászlót, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnökét a román hatóságok a nemzetbiztonságra hivatkozva kitiltották Romániából. Toró T. Tibor szerint a Ceausescu-féle Szekuritáté „irredenták, horthysták, fasiszták ügyosztályának” reflexei köszönnek vissza ebből az eljárásból. Ez nem használ annak a törekvésnek, hogy Románia az európai arcát mutassa a világnak, és rossz szolgálatot tesz az ország integrációjának. A képviselő figyelmeztetett, a hatóságok elmulasztották tájékoztatni Toroczkait kitiltása okairól és időtartamáról. A határrendészet sajtóosztálya a személyi adatok védelmére vonatkozó törvényre hivatkozva tagadta meg, hogy válaszoljon a Krónika arra vonatkozó kérdéseire: a román állam mely intézménye és milyen időtartamra rendelte el Toroczkai kitiltását. /A parlamentben a Toroczkai-ügy. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./
2006. február 27.
Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom alapítója megjelent könyvében /Vármegyék a véres úton, Hatvannégy Vármegye Alapítvány, Budapest, 2005/ őszintén mindent megírt. Könyv a könyvben a délszláv háború eseményeit taglaló fejezet. A szerző kevés pénzzel a zsebében, bemerészkedett a háborús forgatagba. A végefelé ez áll: „A szerző ezúton köszöni a titkosszolgálatoknak, hogy e könyv megvásárlásával támogatják küzdelmét.” A könyv áttekintést ad a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom megalakulásáról, valamint a HVIM-hez kapcsolódó Magyar Szigetről. /Fábián Tibor: Vármegyés könyv. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 27./
2006. április 4.
Nagyváradon Lokodi Ferenc Attila, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) váradi koordinátora mutatta be Toroczkai Lászlót és Vármegyék a véres úton című kötetét, mely karácsonykor jelent meg és már a második kiadásnál tart. A HVIM kapcsán Lokodi megjegyezte: mindenütt ott szeretnének lenni, ahol a nemzeti elkötelezettségre szükség van. Toroczkai László, a HVIM vezetője könyvében felvázolta a HVIM létrehozásának történetét. A szerző szülőföldjének a Délvidéket tekinti, ahová nagyon kevés magyarországi látogat el. A szórvány senkit sem érdekel, figyelmeztetett a szerző. Könyve a HVIM születéséről szól, ezen belül is a magyar és a környező országok titkosszolgálatairól, amelyek folyamatos megfigyelés alatt tartják a mozgalom vezetőit és több tagját. A könyv jegyzetválogatást is tartalmaz a Magyar Jelen /Budapest/ hetilapban megjelent írásokból. A könyvet Délvidéken nyomtatták. /Fábián Tibor: Vármegyés könyv feketén-fehéren. = Reggeli Újság (Nagyvárad), ápr. 4./
2006. május 26.
Radikális nézetei miatt Toroczkai Lászlót több országból, így Romániából is kitiltották már. Ő nem radikális, hanem egyszerűen magyar, vallja. Ezt nem csak Budapesten meri kinyilvánítani, hanem a Délvidéken, Kárpátalján vagy akár Erdélyben. Ezért meghurcolták, volt része veszedelemben. Legalább négy állam titkosszolgálata figyeli az általa alapított Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) tevékenységét. Nemrég úgy döntöttek: június 4-én Trianonban, a békediktátum aláírásának helyszínén emelnek szót a magyarságot ért igazságtalanság ellen. Toroczkait Lászlóval a Vármegyés a véres úton című könyvének kézdivásárhelyi bemutatóján készített interjút a hetilap. A HVIM öt esztendeje tiltakozik június 4-én. Tudatosítani akarják a magyar lakosságban, hogy a trianoni békediktátum évfordulója nemzeti gyász, amikor a kereskedelmi televízióban nem szabadna vígjátékokat sugározni. Bátran ki kell állni az igazunkért, a nemzetközi közvéleményt is a magyar nemzet ügye mellé szeretnék állítani, vallja. Június 2-án gyülekeznek a budapesti Regnum Marianum templom helyén levő keresztnél. Autóbusszal mennek Versailles-ba, a Kis-Trianon palotában folytatják a demonstrációt. Mintegy 500-600 tüntető indul el autóbuszokkal. A titkosszolgálatok működnek, ezt bizonyítja, hogy egy francia szervezet máris ellentüntetést jelentett be Versailles-ban. Persze a francia hatóságok nem adtak rá engedélyt, de a furcsa az, hogy míg a Kárpát-medencében is kevesen tudnak erről a megmozdulásról, már akadnak olyanok Franciaországban, akik ellentüntetést szerveznek. A román vagy a szerb titkosszolgálatok munkája lehet ebben. Az elszakított részekről is jönnek fiatalok. A Kis-Trianon palotában a magyarság köztiszteletnek örvendő személyiségei fognak felszólalni, Erdélyből Tőkés László püspök, Délvidékről Andrási Attila színházi rendező, Felvidékről Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának alelnöke. Június 4-e idén pünkösdre esik, amikor sok százezer magyar Csíksomlyóra zarándokol. Ez azt jelenti, hogy Európa két, egymástól eléggé távol eső szegletében egyszerre fog a magyar fohász felhangzani. Toroczkai László mostani idelátogatásakor két órát vesztegelt a nagylaki határátkelő őrszobáján. A román határőrség szervei nem voltak hajlandók megindokolni, miért állították félre az autót, illetve miért szedték ízekre. Az egyik könyvét elkobozták. Egyébként romániai kitiltása alatt végig Erdélyben tartózkodott, a párjánál. Ezt valószínűleg a határőr figyelmetlenségének köszönheti. Toroczkai áprilisban megnősült, felesége Jászvásáron élt, a templomi esküvő idejét a nyár végére halasztották. Szegeden fognak lakni. Toroczkai aljasnak tartja, hogy a családját sem hagyják békén. Számos fenyegetés éri szüleit Szegeden, valószínűleg azért, mert az ő címükre van bejegyeztetve a Hatvannégy Vármegye Alapítvány székhelye. /Dimény Haszmann Árpád: Aki nemcsak Budapesten mer magyar lenni. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), máj. 26./
2006. június 6.
A trianoni békeszerződés aláírásának évfordulója alkalmából két helyszínen koszorúzással egybekötött megemlékezést tartott június 4-én, vasárnap Budapesten a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ székházában, majd a Hősök terén emlékeztek meg az 1920. június 4-én történtekről. Az MVSZ megkoszorúzta a Szabadság téren Bandholz tábornok szobrát, majd a Szabó Ervin Könyvtár előtt a Rothermere kútnál tartott megemlékezést. Ezt követően a közel százötven fős csoport az Erzsébet térről az Andrássy úton gyalogosan vonult a Hősök terére, a központi megemlékezés helyszínére. Gyetvay György Gergely, a Magyarok Világszövetsége fővárosi szervezetének elnöke kijelentette: a nemzetellenes parlamenti politika miatt mára fekéllyé nőtte ki magát a Trianon okozta seb. A tömeg az egymást követő beszédek közben többször azt skandálta: Vesszen Trianon! A Felvonulás a nemzetért címmel tartott megemlékezés résztvevői közösen elénekelték a magyar, valamint a székely himnuszt, majd a Hősök teréről átvonultak a lebontásra ítélt turul-szoborhoz. Ugyanezen a napon a magyar szervezők szerint nyolcszázan, a francia rendőrség közlése szerint háromszázan vonultak fel Versailles utcáin. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Szervezet (HVIM) és a Kárpátia zenekar szervezésében a Magyarországról érkező tüntetők a versailles-i kastély előtt gyülekeztek, majd szoros rendőri kísérettel a kisvárosnak a forgalom elől előzetesen lezárt utcáin haladva a Trianon Palace hotelbe vonultak. A magyar csoport „Vesszen Trianon”, „Justice for Hungary”, „Ria, ria Hungária” és „Nem, nem soha” jelszavakat kiáltva vonult a szállodáig, amelynek konferenciatermében tartották magyar és francia nyelvű megemlékezésüket az első világháborút lezáró békeszerződés 86. évfordulóján. A rendezvény szóvivője hangsúlyozta: a demonstráció elsődleges célja a francia közvélemény figyelmét felhívni arra az igazságtalanságra, amely Magyarországgal 1920-ban történt. A szállodában tartott egyórás megemlékezésen először határon túli magyar szervezetek képviselői tartottak beszédeket, amelyek francia nyelvű fordítása is elhangzott, majd Toroczkai László, a HVIM vezetője szólt a magyar hallgatósághoz, aki megköszönte a szervezet francia barátainak támogatását a figyelemfelhívó felvonulás megszervezésében. Toroczkai beszéde végén a „trianoni békediktátum felülvizsgálatát és a trianoni határok eltörlését” követelte. A rendezvény zárásaként a Kárpátia zenekar adott koncertet. /Trianoni megemlékezés Budapesten és Versailles-ban. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 6./ A Hősök terére jelen voltak a Trianon Társaság, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Hun Szövetség, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Kovács Imre Társaság, az Egyesült Magyar Ifjúság, a Lelkiismeret ’88 Csoport és a Magyar Nemzeti Front tagjai. /”Vesszen Trianon!” = Reggeli Újság (Nagyvárad), jún. 6./
2006. június 6.
A rendőrséghez és a Román Hírszerző Szolgálathoz /SRI/ fordul segítségért Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke, amiért ismeretlen személyek a nevében megfogalmazott „nyilatkozatot” küldözgettek június 5-én e-mailen a magyar lapok szerkesztőségeinek. „A romániai Pro-Európa Liga középjobboldali, keresztyén gondolkodású párt, amely támogatja és nyíltan magáénak vallja a történelmi régiókra, valamint az európai jogrendszerre alapuló regionalizálást” – így kezdődik az a „nyilatkozat”, amelyet elektronikus úton több hazai magyar lap szerkesztőségébe is eljutott, és amelyet a Pro Europa Liga társelnöke, Smaranda Enache „írt alá”. A levél többek között arra hívja fel a „magyar, francia és román kormányhivatalok illetékeseinek a figyelmét”, hogy „a Magyar Polgári Szövetség, a Székely Nemzeti Tanács és a magyarországi neonáci tevékenységéről híres Toroczkai László vezette félkatonai Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (...) a versaillesi Kis-Trianon palota előtt nagyszabású demonstrációt készülnek szervezni, amely által a Trianon-kérdés erőszak általi megoldását remélik szövetségéből”. A [email protected] e-mail címről érkező, helyesírási hibákkal telitűzdelt üzenet küldője egyelőre ismeretlen. „Nem tudom, mi ez a diverzió. A szerző vagy a szerzők úgy próbálják hitelessé tenni a nyilatkozatot, hogy olyan elemeket fűztek be a szövegbe – többek között a regionalizmusra vonatkozókat -, amelyeket jómagam is valóban többször hangoztattam. A levél hangvétele sok esetben tükrözi a stílusomat” – magyarázta az ÚMSZ-nek a Pro Europa Liga társelnöke. Smaranda Enache azért fordul a SRI-hez is, mert az a benyomása, hogy lehallgatják a telefonját. Erre utalnak szerinte azok a szövegrészek, amelyek pártnak nevezik az általa vezetett emberjogi szervezetet. „Többen is hívtak telefonon, párttá alakítom-e a Ligát. Én ezt az elképzelést mindannyiszor elutasítottam” – mondta az elnök asszony. A módosított Büntető Törvénykönyv értelmében egy elektronikus levél szétküldése valakinek a nevében hamisítás, tehát bűncselekmény. /Cs. P.T.: Hamis nyilatkozat kering az interneten – lehallgatják Smaranda Enache telefonját? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./
2006. szeptember 18.
Öt évre kiutasították Szlovákiából Toroczkai Lászlót, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) elnökét. A HVIM eredetileg szeptember 16-án magyarországi résztvevőkkel akart tiltakozni a szlovákiai magyarokat érő sérelmek ellen, a rendezvényt azonban nem engedélyezte a pozsonyi önkormányzat. Toroczkai egyedül utazott Pozsonyba, ahol egy tiltakozó transzparenst akart kibontani. A rendőrség azonban őrizetbe vette, megbírságolta, majd a kiutasítását is elrendelték. Toroczkai jelezte, hogy megfellebbezi a kiutasításról szóló idegenrendészeti döntést, arra hivatkozva, hogy a szlovák hatóságok sértették mozgásszabadságában. /Kiutasították Szlovákiából. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./
2006. szeptember 20.
Csaknem egyhangúlag fogadta el szeptember 19-én az Országgyűlés Az erőszak ellen és a békességért című ötpárti politikai nyilatkozatot. A dokumentumot 295 igen szavazattal, két ellenszavazattal és két tartózkodással szavazta meg a Ház. A két ellenszavazatot Kelemen András KDNP-s és Aszódi Pál fideszes képviselő adta le. Kelemen András újságíróknak azt nyilatkozta: azért szavazott nemmel, mert hiányolta a dokumentumból a kormány felelősségének hangsúlyozását. Aszódi Pál az MTI-nek úgy indokolta döntését: van a nyilatkozatban egy olyan rész, amely az igazmondásra vonatkozik, Gyurcsány Ferenc viszont hazudott. A szavazásnál tartózkodó Wittner Mária fideszes képviselő, 56-os halálraítélt szerint ki kellene kérni a Szabadság térnél történteket bemutató vágatlan videóanyagokat, mert úgy hallotta, hogy valójában nem történt sem fosztogatás, sem rongálás az MTV épületében. „Ez az egész arra jó, hogy bevezessék a rendkívüli állapotot, hogy befogják az emberek száját” – mondta Wittner Mária, aki szerint ennyi erkölcstelenség után a kormánynak le kellett volna mondania. Az öt frakcióvezető által benyújtott nyilatkozat leszögezi: a Magyar Köztársaság szabadságának és méltóságának megőrzése közös feladata a parlamenti pártoknak és az alkotmányos demokrácia híveinek. „Az ország rendjéért és a polgárok biztonságáért érzett felelősségünktől vezérelve ezért felszólítjuk mindazokat, akik az elmúlt órákban a békés és demokratikus tüntetéseket rendbontással zavarták meg, mások testi épségét szándékosan veszélyeztették, vagyonában kárt tettek, hogy haladéktalanul hagyjanak fel ezekkel a cselekményekkel, és tartózkodjanak a további jogsértésektől” – zárul a dokumentum. Szeptember 18-án eset tíz órakor érkezett az első, 20–30 tagú csoport a tévé székháza elé, miután nem engedték, hogy élő adásban ismertessék céljaikat, a megmozdulás több vezetője, köztük Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke visszament a Kossuth térre, hogy áthívja az ott demonstrálókat. A tömeg megpróbált benyomulni az épületbe, több könnygázgránátot dobtak a tüntetők közé. Először sikerült leszorítania a tüntetőket a székház elől, ám később újra feljutottak. Éjjel betörte az Magyar Televízió bejáratát ostromló tömeg, de ekkor a rendőrök még megállították előrenyomulásukat. A Szabadság téren közben felgyújtották a közszolgálati televízió több autóját, a rendőrök vízágyúval és könnygázzal elkezdték kiszorítani a tömeget az MTV székháza elől. Később – hajnalban negyed kettőkor – a tüntetők közül többen benyomultak az MTV aulájába, és elfoglalták az épületet. Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter felajánlotta lemondását, amit azonban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nem fogadott el. Köztörvényes bűncselekménynek minősítette Sólyom László a Magyar Televíziónál történteket. Az MSZP parlamenti frakciója elítéli azokat, akik törvénytelen eszközökkel a közrend és a közbiztonság ellen támadtak – ismertette a szocialista képviselőcsoport álláspontját Lendvai Ildikó. A Fidesz elnöksége szerint a hétfő éjjel történtekért személyesen és egyedül Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a felelős – közölte Szijjártó Péter, a párt szóvivője. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök határozottabb, eredményesebb fellépést vár el a rendőrségtől. „Ez nem forradalom, ez nem 1956, ez megcsalása nagyszerű nemzeti történelmünknek. 1956 nem játékszer, a harmadik Magyar Köztársaság demokratikusan megválasztott parlamentje felelős kormányának kritizálása senkinek nem adott semmilyen felhatalmazást, hogy egy nemzeti intézménybe behatoljon és bűncselekményt kövessen el. Nem látok egy okot sem, ami magyarázná ezt a fajta brutalitást” – szögezte le. Közölte: nem kíván lemondani. Orbán Viktor Fidesz-elnök szerint Magyarországnak az önkormányzati választás után korlátozott mandátumú szakértői kormányra van szüksége. /Továbbra sem mond le tisztségéről Gyurcsány Ferenc? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./
2006. szeptember 20.
Lezajlott Budapesten a Szabadság téri csata, több mint 125-en – köztük 113 rendőr – sérültek meg, több autó kiégett. A támadók elfoglalták az MTV budapesti székházát, fél három körül átadták petíciójukat Kert Attilának, az MTV hírigazgatójának. Hajnali négykor a már csendesebb, és alig néhány száz főre olvadt tömeget előbb a székházból, majd a Szabadság térről is kiszorították a rendőrök. Nyakó István, az MSZP szóvivője az ÚMSZ-nek kifejtette: a felelősség nemcsak a randalírozóké, hanem azoké is, akik már hosszú ideje törekednek arra, hogy a politikai vitákat a parlament helyett az utcára vigyék. Torockai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke – aki egyike volt azoknak, aki a tömeg élén a Magyar Televízió székházához vonultak – az ÚMSZ-nek elmondta: a tüntetés békés demonstrációként indult, de aztán elszabadultak az indulatok. „Én a tömegre nem tudtam hatni, csupán egy részük hallgatott rám” – magyarázta a HVIM elnöke, aki hajnalban már forradalomként emlegette az akciót. Gyurcsány Ferenc szerint a köztársaság nemzeti intézményét érte támadás. A miniszterelnök a harmadik Magyar Köztársaság történetének „leghosszabb és legsötétebb” éjszakájaként minősítette a Magyar Televíziónál történteket. A Fidesz megtartja szeptember 23-ra tervezett nagygyűlését Budapesten – közölte Szijjártó Péter kommunikációs vezető Orbán Viktor Fidesz-elnök szeptember 19-én tartott sajtótájékoztatóján. Az SZDSZ a leghatározottabban elítéli az éjszaka történt erőszakos cselekményeket, és ugyanerre szólítja fel a Fideszt – közölte Kuncze Gábor pártelnök. – Azt javasoljuk, hogy Gyurcsány Ferenc kérjen bocsánatot, aztán távozzon a közéletből, a Fidesz pedig szólítsa vissza az embereket az utcáról – nyilatkozta Dávid Ibolya, az MDF elnöke. Lemondásra szólította fel a magyar kormányt az Európai Néppárt. A nyilatkozat szerint a magyar kormány elvesztette minden szavahihetőségét és politikai legitimációját, mert kirívó és szervezett politikai hazugságok alapján választották meg. Poul Nyrup Rasmussen, az Európai Szocialisták Pártjának (ESZP) elnöke viszont kijelentette, Gyurcsány Ferenc a legmegfelelőbb személy a magyarországi reformok irányítására. /Guther M. Ilona: Magyarország legsötétebb éjszakája. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./
2006. december 22.
Május 5-én Toroczkai Lászlónak, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) elnökének Vármegyék a véres úton című könyve kézdivásárhelyi bemutatója napján néhány helybeli fiatal megalakította a HVIM háromszéki szervezetét. A Toroczkai által öt évvel ezelőtt alapított szervezet tevékenységét legalább négy állam titkosszolgálata figyeli éber szemekkel. A háromszéki szervezet elnöke Bíró Levente, szóvivője Tóth Bálint, akik a napokban első alkalommal tartottak sajtótájékoztatót. Elmondták: a szervezet még nincs hivatalosan bejegyeztetve, de hamarosan erre is sor kerül. A háromszéki szervezetnek tizennégy kézdivásárhelyi, sepsiszentgyörgyi és középajtai alapító tagja van. Nemrég sikeres könyvgyűjtést szerveztek, több mint 3500 kötet gyűlt össze. A könyveket Pusztinára vitték, ahol nemrég magyar ház épült. /Iochom István: Bejegyeztetés előtt a háromszéki szervezet (Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 22./
2007. január 11.
A rendőrség erőinek megosztását szeretné elérni március 15. idei ünnepén a Magyar Nemzeti Bizottság 2006, amely ennek érdekében minél több demonstrációt jelentene be a fővárosban és vidéken közölte Toroczkai László, a bizottság politikai ügyvivője. Szeretnék megakadályozni, hogy a nemzeti ünnep a tavalyi október 23-ához hasonlóan nézzen ki, azaz céljuk az, hogy ne tudjon a hatalom egy olyan hadsereget Budapesten felsorakoztatni, amellyel vérbe fojtanák a demonstrációkat és megemlékezéseket. Szerinte a rendőrség készül március 15-ére, hiszen a híradásokból tudni, hogy felfegyverzik őket, lovakat vásárolnak, bővíteni akarják a lovasrendőrség létszámát.,,A hatalom retteg március 15-étol” szögezte le. /A hatalom retteg március 15-étől. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 11./
2007. október 24.
Akár tavaly, idén is rendbontások zavarták meg az 1956-ra emlékező ünnepségeket Magyarországon. Tizenkilenc ember sérült meg a budapesti, utcai rendbontásokban, amelyek miatt húsz embert állítottak elő. A rendőri vezetők kijelentették, a Szabadság téren október 22-én rendezett – bejelentett – tüntetést követően rendzavarások történtek. Egy személy van szabálysértési őrizetben: Toroczkai László, a Szabadság téri demonstráció szervezője. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke az Astoriánál mondott beszédében kijelentette: „Addig nem nyugszunk, amíg a 2006. október 23-ai események elkövetőit, a felbujtókat és az értelmi szerzőket fel nem derítjük, felelősségre nem vontuk,” Hozzátette: „az elkövetők, a verőlegények közvetlen parancsnokai, a rendőri vezetés, az őket biztató politikusok máig azt hiszik, elkerülhetik a felelősségre vonást, de tévednek. ” Kifejtette: 2006. október 23-án békés, törvényt tisztelő polgárok emberi méltóságát taposták sárba maszkjaik mögé rejtőzött „verőlegények”, mögöttük a megrendelő hatalom jól kivehető sziluettje. Orbán Viktor szerint ami ma Magyarországon van, az nem a nyugat és nem a XXI. század, ez a keleti élet és a múlt század, amit húsz év óta próbálunk magunk mögött hagyni, de újra és újra elér. Az Astoriánál Tőkés László püspök megemlékezett arról, hogy Romániában 1956-ban magyarok és románok éreztek együtt a magyar forradalommal, és szervezkedtek, sokukat börtönbüntetésre ítéltek. A Fidesz nagygyűléséről az emberek a Terror Házához vonultak. /Ismét erőszak tombolt. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./
